Újabb elektromos bringát, ráadásul egy össztelós Baddog Tosa-t próbálhattam ki, hála a gyöngyösi Pedál kerékpárboltnak.
Mivel elől-hátul rugózik a gép, de lokkolható is, már nem aszfalton tekertem fel vele az ország csúcsa kőhoz Kékestetőre. Már a bringaúton is mosolyt csalt az arcomra a Bosch Performance Speed motorja, ami az előző tesztalanyomhoz képest nem 25 Km/h-ig segít, hanem 45-ig! Viszont így már segédmotoros kerékpárnak számít, vagy is jogsi, rendszám, biztosítás és bukósisak köteles.
Az élmény vele felfelé szinte leírhatatlan. Szemüveg nélkül kifújta a szememet a szél, gyosan elő kellett kapjam és felvennem a felfelére is, mert álltalában csak lefelé használok szemcsit a bogarak, gallyak, a por és a menetszél miatt. Felfelé eddig szinte minden szemüvegem bepárásodott, ezért nem is erőltettem. Most viszont kellett, és nem párásodott be. A fejbőröm fázott a sisak alatt az átáramló levegőtől. Szokatlan érzés volt.
Az erdőbe érve terepen is vígan haladtam felfelé. A görgőbükki úton a négyeshatárig álomszerű volt a száguldás. Széles biztonságos viszonylag sima úton nagyon lehetett menni vele.
A négyes-határtól felfelé a piros jelzésen már akadtak problémáim. Az ösvény itt elég szűk, köves és meredek. Ha megáltam szinte lehetetlen volt az elindulás. A hátsó kerék kikapart, az első el akart emelkedni a talajtól. Voltak részek ahol csak tolni tudtam, ami eléggé megviselt. Egy ilyen súlyú bringát nem éppen könnyű meredek hegyoldalon feltolni. Ekkor gondolkoztam el azon, milyen jó is lenne bele egy tolás funkció is. Vannak olyan helyzetek, amikor nagy segítség lenne.
Miután felküzdöttem magam a nehéz részen és megérkeztem Kékestetőre, egyszerűen nem akartam megállni és leszállni róla. Mentem volna tovább, feljebb és feljebb, de az ország csúcsától már csak lefelé tudtam indulni. A telókat kioldottam és mentem vele egy kis tesztkört ott Kékesen.
A teleszkópok meglepően jól dolgoztak a súlyos gép alatt, és a fékek is megfelelően működtek. Könnyű volt irányítani és a nagy súlya ellenére még ugrálni is lehet vele. Ami szokatlan, az a kanyarból kigyorsításnál az erő, maivel megindul. Ezt még szokni kell. Nagyon gyorsan eléri a veszélyesen gyors sebességet, amit nem könnyű kezelni a megnövekedett súly és a magasabb súlypont miatt.
Végül megindultam lefelé Kékesről Füredre, Mátraháza és Sástó érintésével. A csúcsról egy rövid részen a DH pályán jöttam, majd ki a Kékkeresztre, amiről a Piros plusszon mentem le Házára. Élvezetes volt vele a lejtőzés, de ami mégjobban bejött, az az összekötő szakaszokon, a gyors továbbjutás. A lapos vagy enyhén emelkedő részeket nagyon gyorsan hagytam magam mögött. Ennek köszönhetően gyorsabban értem le vele, mint a saját DH bringámmal szoktam. Ezért is elgondolkodtató egy ilyen elegromos reásegítéses enduró birnga.
A pilótafülke kényelmes, a kormányon a kezelőszervek jól elérhetőek, kézre esnek. A kijelző középen mindenről informál, amire utunk során szükségünk lehet. Fontos tudnunk, hogy mennyi energia van még az akkumlátorban, hogy biztosan elérjük vele a célt. Nekem szerencsém volt, mert Füredre visszaérve pont a kapuban merült le teljesen.
Összességében egy nagyon jól összeállított bringa a Baddog Tosa. A 45 Km/h rásegítésnél pedig aligha kell több terepen. Nem igazán tudok róla rosszat mondani, talán csak az egymillió forint fölötti ára, ami nem tetszik annyira, viszont az élmény amit kaptam megfizethetetlen!
Én személy szerint egy állíthatós üléscsővel még kiegészíteném, de ezen kívül minden porcikája tetszett. Felejthetetlen élmény volt vele menni! Köszönöm ezt a fantasztikus lehetőséget a Pedál kerékpárboltnak!
Akit érdekel a bringa felszereltsége, megtalálja részeltesen a Pedál Kerékpár honlapján itt>>>
