Tóth Dávid versenybeszámolója a Szlovák kupasorozat 3. jashnai dh versenyéről.
Pénteki utazás, szombat hajnal 1 re értünk Jasnára a kecskeméti cimborákkal.
Szombaton már alig vártuk a reggelt, mai hamar el is jött. Délelőtt már a felvonó 8 órai indulása előtt készülődtünk az edzésre.
Szerencsére a beígért eső egész szombaton elmaradt, napsütésben tudtunk bicajozni.
A pálya 1491 méter magasról indult és 463m-ert ereszkedett a felvonó alatt.
Az első köröm ismerkedős volt a vadidegen pályával. A legtöbb ugratót kerültem, és szakaszolva meg megálltam fontolgatva többek közt a nagy letöréseket a pálya közepén. Nem igazán a nyomokat kerestem csak szoktam a pályát. Nagyon nehéz, szellemileg és testileg is megterhelő volt mind hossza, mid technikája, lejtése, és a puha, laza szerkezetű, tűleveles avar közt megbúvó csúszós gyökerek tengere, a rézsűs, erdős részeken. 🙂
5kört mentem szombat délelőtt. A 4.-5. köröm már teljes kör volt, de a nagy ugrókat csak Tóth Erik csapattársammal sikerült bevenni. Erik délben érkezett meg és a nap további részében együtt is edzettünk, kerestük az ideális nyomot, tanultunk, összeraktuk fejben a pályát. A nap végén az utolsó felvonóval szakaszolgatva kicsit a chill-eztünk a pályán. Összesen 11-12 kört mehettem szombaton. Kissé tartottam a másnapi izomláztól, de szerencsére az edzés meghozta gyümölcsét és nem volt gondom.
A vasárnap,esővel és hűvös idővel indult a reggel. Igazán kíváncsi voltam amilyen a pálya így az időmérő előtt 2 teljes kört tudtam jönni egyben, komolyabb gond nélkül, bár a megázott gyökerek próbára tettek. Az eső igazán az időmérőn kezdett el esni, a hobbikategória időmérője közben. Az elit kategóriának így a szaftos rész jutott. Lassan ereszkedtem, mert szerettem volna döntőben elöl indulni, hogy minél jobb pályán mehessek. Az esőtől megázott talaja drasztikusam megváltozott. Gödrösre lettek fékezve a jó nyomok.
A bicajom láncterelőjével akadtak gondok, bár a láncot nem dobta le, de nem tudtam tekerni, mert a vezető görgő közé szorult a lánc, és eltört az időmérőn a terelő alsó eleme.
Egy kis bíztatással, Erikkel nekivágtunk a döntőnek. Mire sorra kerültünk elállt az eső, elkezdett száradni a pálya. Eriktől kölcsönkapott remek 2.5-ös High Roller, amit ezúton is köszönök, nem épp sárgumi, és a kopott hátsó Minionom is szeret csúszkálni a sárban, így a száradó pálya egyre inkább ideálissá vált a száraz gumikhoz.
A döntőben fülemben dobogott a szívem. Nekivágtam egy remek tempóval sikerült a rajtot elcsípnem, és a nehéz szakaszokat gond nélkül vettem. Sikerült a két nagy letörésen átrepülni, és már csak a rázós, sziklás rész jött, ahol a jól kigyakorolt, nyomról sajnos kicsúsztam. Megálltam visszatettem a bicajt a szalagon belülre és folytattam a köröm. Bár csak megtorpanás volt bosszantó másodperceket veszítettem el ezzel.
A pálya többi részén is ment minden lendületesen, hosszú lapos ugratók, és gyökértánc. A láncom is a helyén maradt és megtekertem ahol tudtam. A hétvégén a saját legjobb időmet futottam 4perc 9másodpercel az Elit kategória 30. helyét csíptem így el.
Azt hiszem, első komoly licenc-es versenyemen helytálltam. Várom a Magyar OB-t hogy igazán bizonyíthassak magamnak. Szeretnék az első 10-ben végezni.
Köszönet Eriknek a gumiért és a közös edzésért. Nagyon jól éreztem magam a hétvégén, jót beszélgettünk a Limit csapattal, és a Free Riders csapat tagjaival. Jó hangulatú barátságos verseny volt.
Külön Köszönet Vajda Árpi barátomnak, és Rákóczi Tominak hogy elkísértek az útra, és a közös edzésért.
Hajrá Mátrai Betyárok!!!
