Salgótarján Downhill
- Megjelent: 2010. szeptember 15. szerda, 12:13
A 2010. szeptember 12-én megrendezésre került Salgótarján DH versenyt vártam már, kíváncsi voltam a rendezésre és, hogy milyen pálya fogad majd minket. Sajnos a versenyt megelőző napokban már esett az eső, így sok jóra nem számítottam. Szombat reggel indultunk 3-an először Gyöngyösre, majd onnan Salgótarjánba. Az úton több meglepetés is ért, több helyen az úton mély víz állt, viszont az eső egyre kevésbé esett. Salgótarjánba megérkezve a szállást elfoglaltuk, majd Güzü felvezetésével indultunk a pályához. A pályáról egy kis patakocska folyt le. Eső szerencsére már nem esett, majdnem már a nap is sütött. Első kört én kihagytam, többiek leérkezése után elgondolkoztam, hogy én fel akarok e menni, mert nagyon sárosak voltak, és nagyobb sárba szinte még soha nem bringáztam. Szerettem volna 1-2 kört menni még nevezés előtt, hogy egyáltalán el akarok-e indulni a versenyen. A pálya még így sárosan is nagyon tetszett, első kört nagyon lassan mentem, nem tudtam mire kell számítani. Leérkezés után már indultam is a második körre, sajnos elkezdett esni az eső nagyon így még kevesebbet láttam, mint első körben, ekkor sikerült is esnem egyet, de semmi komoly nem volt. Sajnos szombaton többet már nem tudtam menni, mert eső miatt edzés leállt. Gyors csomagolás után elmentünk bringákat mosni, viszont a kocsi az esőnek köszönhetően elásta magát a fűbe. Többi kedves ridernek, és rendezőknek köszönhetően sikerült kijutni, segítettek kitolni. Mosás után egy gyors forró fürdő hozta vissza életkedvet, nap átbeszélése után átmentünk Gyöngyösre, mert ott gulyás főző verseny volt, ahol az Egyesület színeiben indult ET, és Gabesz. Kaptunk kóstolót is, ami nagyon jól esett az esős hideg nap után. Nagyon finom volt, szerencsére a zsűri is így gondolta!
Vasárnap reggel napsütésre ébredtünk, gyors reggelizés után irány a pálya! Első kört ismét kihagytam, vártam a ruhám száradását, második körben viszont már indultam én is a nevezés után. Sajnos ekkor estem többet is, pálya kicsit rosszabb lett, mint előző nap, nagyon tapadós sár fogadott. Több körre nem is volt idő már, utána jött az időmérő. Akkor már a szórakozás kedvéért is indultam, szerencsére legutolsó induló voltam, aminek jobban örültem, nem kellett félnem, hogy bárkit is feltartanék. Sajnos ekkor is sikerült egy nagyobbat borulnom, berepültem a gazba, ahonnan kicsit nehézkes volt a kijutás. Célba érkezés után mikor megtudtam, hogy én mentem a legjobb időt a kategóriámba nagyon meglepődtem. Ezután kis pihenővel indultam fel a második időmérő körre, ahol már nem volt kötelező a részvétel, viszont ez a helyezés nagyon felpezsdített, és még egy kört szerettem volna menni. Kategóriámban elsőnek indultam, pályán előző kategória utolsó indulóját beértem, majd pálya végén engem is beért egy sporttárs, akit próbáltam nem feltartani, aki új sárgumikat kapott a második időmérő előtt. Célba érkezés után tudtam, hogy az első helyet biztos elbuktam, de még bíztam a második helyben. Pályán ekkor is több előzés volt, és szerintem az időméréssel egy kis kavarodás volt, így harmadik (utolsó) helyre csúsztam. Ebben a körömben nem estem szerencsére, csak pár kicsúszás volt.
Eredményhirdetés gyorsan megtörtént, és életem első (és remélem nem utolsó) dobogós helyezését elértem. Ennek örültem, bár sajnos tudom, hogy ennél hátrébb nem végezhettem volna, viszont az első időmérő eredményemnek nagyon örülök, és sajnálom, hogy nem tudtam megtartani. Első nagy sárban való bringázásom, megpróbáltam beleadni mindent, még sokat kell gyakorolni, de igyekszem!
Gratulálok minden indulónak, mindenki aki legalább 1 kört ment ezen a pályán egy nagy gratulációt érdemel! Pálya nem volt nehéz, de a sár nagyon megnehezítette!
Rendezés nagyon jó volt, rendezők a rossz idő ellenére mindent megtettek! A versenyen ami talán kicsit javításra szorulna az az időmérés pontatlansága, és a zene változatosságát hiányoltam még.
Köszönöm a rendezőknek, köszönöm a csapattársaknak a támogatást, segítséget! Remélem még sok ilyen jó hangulatú versenyen fogok indulni!
Pataki Tamás
Kovács Krisztián beszámolója:
Sár sár sár ,jó hangulat, jó verseny és persze sár. Ha pár szóval akarnám jellemezni a Salgótarjáni versenyt valoszinüleg ennyivel mindent le is írtam volna röviden de ne szaladjunk ennyire előre…
Jómagamnak csak nagyon az utolsó pillanatban sikerült letisztázni a lejutást és az ott tartózkodást de végül sikerült összeszerveznem. Péntek este mindenki aggodva nézte az időjárás előrejelzéseket amik nem sok jót tartogattak nekünk. Ez sokaknak kedvét is szegte, de szerencsére volt jó pár elszánt rider aki inkább a sárgumi után nyúlt .
Péntek reggel 8 körül indultam itthonról barátnőmmel és 10 után nemsokkal már lent is voltunk Tarjánban. Elösször a szállást foglaltuk le majd csatlakoztunk a haverokhoz és kimentünk a pályára .Mikor megérkeztünk kicsit arcunkra fagyott a mosoly mikor megláttuk ,hogy jóformán kisebb patak csordogált le a pályáról. Sátrat gyorsan felállítottuk és nekiindultunk a hegynek.
Gyorsnak mondható pörgős feszállítás volt, bár a kocsi nem tudott teljesen felvinni minket az eső miatt ezért várt ránk egy 10-15 perces tolás a hegytetőig. A rajt terület vastagon ködbe burkolózott ami a külföldi pályákat idézte meg bennünk. Maga a pálya nem lett volna túl technikás ha száraz lett volna…de nem volt az, nagyon nem…Helyenként akár tengelyig érő sár fogadott minket, az egyenesekbe hosszanti vízmosások nehezítették a dolgunkat, míg a kanyarokban mélyen kivájt nyomváju alakult ki. Ha valaki nem talált bele ezekbe a nyomokba jóesélyel beletapadt és ott ragadt ,a szó szoros értelmében. Úgyhogy a hosszú kitartó esőzésnek hála egy nehéznek számito pálya lett belölle, ahol nem a technika döntötte el a verseny végeredményét hanem inkább a tudás.
Gumiválasztás nagyjából mindegy volt hacsak nem valami ultra jó sárgumi volt az. Mikor leértünk mindenki arcán széles mosoly volt ami alig alig látszott ki a sár alól Ezt követően beneveztünk hivatalosan is. Jöttünk pár élvezetes kört aztán az ég megint megnyílt. Olyannyira ,hogy a szervezők lefújták az aznapi edzést. Ez után nemsokkal a mezőny megrohamozta a közelben lévő benzinkutat ,hogy megtisztítsa paripáját a mérhetetlen mennyiségű sártól, ami közelsem volt olyan egyszerű…Kimostuk a ruháinkat is nagyából ,vettünk egy jó forró fürdőt témázgattunk majd nyugovóra tértünk míg páran átugrottak gyöngyösre a gulyásfőző versenyre.
Másnap fél 9 körül szinte mindenki a célnál volt és a felszállítást várták. A pálya nemhogy javult de még rosszabb lett mint előző nap. Szinte mindenkinek a gépén keletkezett egy aggasztó hiba, mégpedig a fékbetétek extrém kopása. Jómagamnak a vadonat uj fékbetétjei 4-5 kör alatt fémig bekoptak. Hál isten volt tartalék félig kopott betét ugyhogy tudtam folytatni a versenyt. Délután 1-től indult az időmérő amiben tulajdonképpen ki is alakult a végső sorrend. Ezt egy rövid pihenő követte majd 3 kor elindult a 2. időmérő. Ezen csak az indult aki javítani akart az idején. Ez jóformán mindenkinek sikerült is de a helyezések sokban nem változtak.
Az utolsó célbaérkező után kb 10 percel volt az eredményhirdetés amin sajna igencsak kevesen maradtak. Nekem sikerült egy 3. helyezést megcsípnem junior kategóriában ,szóval még jól is sikerült a verseny.
Összességében egy nagyon élvezetes verseny volt, sok-sok sárral. Hibaként csak az időmérés kuszaságát lehetne megemlíteni, minden más rendben volt. Remélhetőleg ez a verseny is rendszeressé válik.
Solymosi Bence beszámolója:
Pénteken összeraktam a gépet, felkészítettem az esős sáros versenyre, majd lefeküdtem aludni. Szombaton reggel jöttek értem Gáborék és hősökön átcuccoltunk Tomihoz, majd Matyit vettük célba a 3. demóért.
Először Salgótarjánban a szállást vettük be, majd jöhetett a hegy. elmentünk a nevezési sátorhoz és láttuk hogy folyik egy kispatak, ami a pályáról származik. Kicsit tartottam emiatt a versenytől, mert nem vittem sárgumit , így hát kopott gumikkal szálltam versenybe nagy riválisommal Kovács Krisztiánnal. Róttuk a köröket, míg el nem kezdett szakadni az eső, így abba kellett hagynunk szombaton az edzést. szálláson forrófürdőt vettem, és kimostam a bringás cuccom.
Vasárnap már nehezen keltem, és a reggeli sem volt tápanyagdús. Kimentünk a pályára és az átázott talaj nagyon csúszott, így nagy szenvedés volt akár 1 kört is megtenni a pályán. Időmérőn belementem egy vízzel teli gödörbe, ami akkor keletkezett amikor az ugratóhoz a földet onnan szedték ki. Döntőben sem ment minden simán, de örülök hogy krisztián a 3. helyet elhozta. Az én eredményemet még mindíg homály fedi, mert ott helyszínen 4. voltam de az internetre úgy kerültem fel hogy 6. lettem. Szerintem egy remek kis buliverseny volt a sárral eggyütt. Gratulálok Tominak, meg Krisztiánnak a 3. helyezésekért!
Qtya
